"barátok" kategória archívuma
Az Ur utjai kiszámíthatatlanok!
Írta: Csilla | 2010. február 18., csütörtök
Biztos emlékeztek, hogy a hét elején történt egy nagy vasuti baleset Brüsszeltől nem messze.
Reménykedtünk benne, hogy nem volt egyetlen ismerősünk sem a baleset részese!
Nem, nem volt, eddig nem tudunk róla, de egy megmenekülésről igen!
Egy nagyon kedves barátunk, akivel együtt szoktunk menni Németországba, és ő is el szokott jönni egy-egy baráti találkozóra, majdnem részese lett a katasztrófának.
Azon a reggelen is hóesésre ébredt Belgium. Eléggé fagyott is, megmaradt az utakon a hó, hát a férjecskéje mondta neki, hogy a biztonság kedvéért menjen inkább vonattal dolgozni, ne autóval. Ő jó feleségként szót is fogadott, elindult a vasutállomásra. Talán mérges is volt, mert sokan gondolkodtak a férje fejével, egyszerüen nem talált egyetlen helyet sem, ahol leparkolhatott volna az autóval. Addig-addig bolyongott ott, hogy aztán meggondolta magát és elindult inkább kocsival. Közben ugy is elment már a vonat. Na, igen, az a vonat! Ami pár kilométer után balesetet szenvedett.
Drága barátnénk! Köszönjük, hogy megmaradtál a családodnak, nekünk! Én azt mondom, az Ur vigyázott rád!
Kategóriák:
barátok
,
belgium
,
helyi_csodák
|
Címkék:
baleset
,
baratok
,
szerencse
,
szerencsetlenseg
A Főoldalra ajánlom |
Még nincs komment. Légy az első! »
Blogokat olvasok
Írta: Csilla | 2010. február 6., szombat
Végre!
Oda is eljutottam, hogy este nekiálltam, hogy elolvassam a sok kedves ismerős, barát bejegyzéseit, melyeket írtak az elmult 2 hét alatt.
Bevallom, az RSS olvasóra direkt rá sem kattintottam, mert ismerve magam, biztos, hogy nekiálltam volna olvasni, arra meg mostanában nem nagyon volt időm. Na de most!
Ez igen, szép teljesítmény! 82 bejegyzést kell elolvasnom! Szépen termeltetek! Pár nap és a végére fogok érni, addig is bocsi akinek még nem írtam! Remélem mindenkivel minden rendben volt ez alatt a pár nap alatt!
Kategóriák:
barátok
,
emberek
|
Címkék:
baratok
,
bejegyzes
,
blog
,
olvasas
A Főoldalra ajánlom |
Eddig 1 komment érkezett »
Költözés
Írta: Csilla | 2010. február 4., csütörtök
A lányokkal már egy hete költöztünk. Vasárnap sikerült összeszerelni a butorokat, hétfőtől pedig hordtuk át a cuccokat. Szerdára a lányok szobái készen voltak, berendezve várták a gazdájukat. Csütörtök, péntek a konyháról szólt és a hozzá tartozó pincéről. Kedves barátném megosztotta velem költözéseik minden tapasztalatát, az ő tanácsára a konyha nagy része már csütörtökön a helyén volt, a pincében szépen sorakoztak a polcok a németországi maradékokkal. Péntek délután még sütit is sütöttem a másnapi nagy derbire.
Az időjárás? Hát, a hét elején már láttam, hogy gondok lehetnek! Először jóidőért imádkoztunk, majd kiegyeztünk volna a hidegben is, csak ne essen semmi. Csütörtökön már az esőbe is belenyugodtunk volna. Péntek-szombatra ugyan olyan időt jósoltak, hát pénteken esett eső is, hó is, minden ami kellett (illetve nem kellett volna), de elviselhető volt, így reménykedtünk a szombati hasonló időben.
Péntek este már a kábeltévé is be volt kötve, már nem akartunk visszamenni a hoeilaart-i házba, mert üres volt, minden kaja itt volt velünk Overijse-ben. Gondoltuk, hogy vacsizunk, közben kisül a süti, megnézzük az encist és még visszamegyünk aludni, majd reggel költözés teljes bedobással. Erre fél 10 körül kinézek, szakad a hó ahogy csak bír, sőt az uton is megmaradt. Összekaptuk a gyerekeket és rohantunk át, amíg birtunk, Esztiék maradtak, a süti végét ő sütötte ki.
Reggel korán keltünk. Óvatosan néztem ki az ablakon, megnyugodva láttam, hogy nem esett több hó, sőt erősen olvadni kezdett. Jaj de jó, megnyugodtam. Leballagtam az emeletről megkávézni, mire leértem már óriási pelyhekben szakadt a hó. De nagyon! Nulla fok körül volt, de annyira esett, hogy megmaradt az uton is hamarosan, nem tudott annyira gyorsan olvadni. Az utóbbi hetekben óriási mennyiségü sót szórtak ki az utakra, de mivel előző héten az enyhülésben sok eső esett, hát gondolom, hogy lemosta az utakról. Mivel hétvége volt, ezért az autók sem jártak, hogy fellazították volna, olvasztották volna az utról a havat.
Barnuskámat bedobáltuk a cicákkal és Tassoval együtt hátra és rohantunk (volna) át Overijsébe, mert hamarosan jönnie kellett a kamionnak. Több ut közül lehett választanunk, de Overijse magasabban van mint Hoeilaart, mindenhol emelkedők, éles kanyarok. Többször is csuszkáltunk, de átértünk. És a hó szakadt, ahogy csak bírt. Mire átértünk már nagyon féltem, hogy mi lesz most? Legutóbb amikor barátaink jöttek volna hozzánk és esett a hó még karácsony előtt, nem tudták kijönni a nagy hó miatt. Mi lesz, ha most sem mernek elindulni? Teljesen jogosan, az eget kémlelve. Mire Gyuszi otthagyott az uj házban, a hóval versenyt potyogtak a könnyeim.
Kicsit később jött az első jó hír, Gabóék szóltak, hogy indulnak. Aztán berobogott Jancsika és Judit, jött a kamion is, István is, Gabóék. Hát teljes lett mégis a csapat!
Közben annyit változott a helyzet, hogy világos lett, a hó még mindig esett, ami csak valamikor délelőtt közepén állt el, ekkor viszont kisütött a nap, erősen olvadt minden.
Aztán megérkezett az első autó, jöttek a lányok is, mert már tényleg csak butorok voltak, amiket ott szét, itt meg össze kellett szerelni miután áthozták őket.
És egész nap pakoltunk, pakoltunk, pakoltunk! Délután négyre Gabó, Judit és Jancsika szinte összerakta a nappalit, a vendégszobát. Doboz doboz hátán, de végre itt volt minden és ez a lényeg.
Délután miután elbujt a nap és kezdett hülni a levegő, hamar jégpályává fagyott előttünk az ut, aggódtam is a hazamenőkért, de Gyuszi megnyugtatott, hogy ez csak a mi utcánkban van így, 400 méterre a főuton már szinte szárad az uttest.
Röviden és tömören ennyi! Amit kihagytam volna, az a hóesés, a félelem ami reggel átjárt, hogy most mi lesz velünk?
Ami nagyon jó, hogy mindenkinek tetszett az uj ház, remélem ha rendesen be lesz rendezve, minden a helyén lesz, akkor még jobb lesz.
Csinosítgatni kell már csak, függönyöket kell venni, pár hangulatlámpát. Mára a dobozok is eltüntek. Eszti nem volt itthon, tegnapelőtt reggel elment és csak tegnap este jött haza. Sokat alakítottunk, képeket tettünk a falakra, mondta, hogy határozottan csinosodott a ház. Remélem is!
Az, hogy a barátoknak hogy háláljuk meg a segítségüket, hüségüket, szeretetetüket, fogalmam sincs. De nagyon szeretnénk! Hamarosan lakásavató bulit csapunk, de az köszönet képpen kevés lesz!
Kategóriák:
barátok
,
család
,
emberek
|
Címkék:
baratok
,
havazas
,
költözes
,
pakolas
A Főoldalra ajánlom |
Eddig 6 komment érkezett »
Átköltöztünk!
Írta: Csilla | 2010. január 31., vasárnap
Szakadt a hó, fagyott, délutánra tükörsima jég volt az uj házunk előtt, de itt volt minden! Részletes beszámoló majd lesz, most csak ennyi! És a legfontosabb!
Csodálatos érzés, ha az embernek nagyszerü barátai vannak! Hála és köszönet nektek, nélkületek nem sikerült volna! GABÓ, GÁBOR, JUDIT, ISTVÁN, JANCSIKA, SIMON, ATTILA (ő volt a költöztetőnk, róla is írnom kell még!).
Kategóriák:
barátok
,
család
,
emberek
|
Címkék:
baratok
,
koltozes
,
pakolas
,
segitseg
A Főoldalra ajánlom |
Eddig 5 komment érkezett »
Amikor a szived megtelik szeretettel
Írta: Csilla | 2010. január 22., péntek
Gimis fejjel kórusba jártam, évekig. Mivel iszonyu magas hangom volt és tisztán is sikerült énekelni, így szólista lettem. Jártunk versenyekre, próbáltunk napokig, éjszakákon át. Kaptunk szép fellépőruhákat, melyekben nagyon szépnek éreztük magunkat. Remegve álltunk a pódiumon, a szólistákat többnyire külön kiemelték.
Volt, hogy Szegeden egy ujonnan megnyilt óriási teremben énekeltünk (sajnos nem emlékszem a hely nevére, de kifejezetten zenével kapcsolatos előadóterem volt, bocsi). A kórus lenn, a szólisták pedig fenn álltak kétoldalt az erkélyeken. A próbákon alig birtuk beénekelni az óriási teret. Szépen szólt, szépen szólt, de tudtuk, hogy kevés lesz, alig fogják hallani, pedig ez egy fontos megmérettetése volt a gimnázium híres kórusának. Remegő lábakkal mentünk a csigalépcsőkön fel a karzatra, ugy éreztük, hogy egy hang sem fog kijönni a torkunkon az idegességtől. Aztán szerencsénkre egy kicsit csuszott a kezdés, mi meg ott áltunk, topogtunk. Egyikünk lenézett, és egy világító kopasz fejet látott magaelőtt. Mondta is az egyik lány, hogy kabalából köpjünk rá. Persze nem tettük meg, de jót kuncogtunk, megnyugodtunk és amikor hirtelen megkaptuk a kezdésre a lehetőséget, akkor csodaszépen énekeltünk mind és megnyertük a fesztivált, hisz tiszta és erőteljes hangunk megtöltötte a termet.
Aztán vége lett annak az időszaknak is sajnos, de a szivem mélyén őrzöm azoknak az éveknek az emlékét, a kórusvezetőnk személyiségét, aki inkább barátnőnk volt, mint vezetőnk (bár épp ezért hajtott is minket rendesen!), a közösség, a valahová tartozás kellemes érzését, a közös sikereket, a nem adom fel érzést, a kínt éjszaka 11-kor amikor majd le buktunk a székről és állva énekeltünk, hogy tovább bírjuk. Az esküvők szépségét, mert ha felkértek minket, akkor esküvőkön is énekeltünk.
Aztán már csak a gyerekeknek énekeltem. Sokat. Szeretik a zenét, meghallgatják a komolyzenét is, és ezért hálás vagyok. És a ZENÉT szeretik, nem az ordibálást, az számomra nem zene. Bocsánat, ha megsértek ezzel valakit, de nekem ez a véleményem és ezt vállalom is. A muzsikát szeretem, ez van. Számomra ha folyamatosan ordibálnak szinte érthetetlen módon, az nekem, az én füleimnek nem zene. Viszont Gyuszi azok közül is meghallgat néhányat és elfogadom, tehát nem lemorogni ezért engem, hanem tessék engem is igy elfogadni. Nem vagyunk egyformák!
És van, amikor olyat hallok, hogy megtelik a szivem gyönyörüséggel, amikor hallgatom, és ez olyan jó. Többször bíráltam az ilyen-olyan TV-s vetélkedők előadóit kis családomnak, többnyire helyesen. Osztályoztam őket és nyertem!
Uj év után nemsokkal kaptam egyik kedves ismerősünktől egy linket, a lánya énekelt rajta. Jelentkezett a francia nouvelle star-ba (Megasztárszerüség), de fiatal kora miatt egyenlőre eltanácsolták. És biztos jól is van ez így, de hallgassátok csak! Gabó is irt róla, de ennek a leányzónak annyira gyönyörü hangja van, hogy hallanotok kell nektek is!
És drukkoljunk neki, hogy pár év mulva tényleg ő legyen az uj nouvelle star! Kata, büszke lehetsz nagyszerü gyermekedre! :)))
Kategóriák:
barátok
,
emberek
|
Címkék:
élmény
,
öröm
,
zene
A Főoldalra ajánlom |
Eddig 6 komment érkezett »